SCP Alapítvány

SCP-217

( Az Óramű Vírus)

(nem saját fordítás)

Besorolási Osztály: Keter

Különleges Elszigetelési Eljárások: SCP-217-et kettő fordított-nyomású légzsilip mögött kell tartani.Vegyi zuhanyos sterilizáció, egy teljesen zárt légterű öltözet, 24 órás utó-interakciós karantén és tesztelés kötelező minden személyzeti tagnak, aki belép az elkülönítő területre. Kitörés esetére, az elszigetelési ajtó felrobbantására, a kutatási körzet lepecsételésére és egy ZEER-217-11 nevű vegyi anyag levegőbe történő pumpálására kerül sor.

Bármely SCP-217-nek ki tett személyt el kell zárni és bent kell tartani megfigyelésre. Bármilyen tárgy, amely érintkezésbe lépett SCP-217-tel fertőtleníteni kell.

Leírás: SCP-217 egy vírus, jelenlegi eszközeinkkel nem gyógyítható, 100%-os a fertőzési ráta. A vírus megfertőz minden az állatok országába tartozó organizmust. A vírus testi érintkezéssel vagy testi váladékokkal terjed. SCP-217 egy nagyon erős betegség és képes a gazdatesten kívül akár évekig is életben maradni. A betegség lefolyása meglehetősen lassú, egyes alanyok esetében néhány évig is

eltartott mire a tünetek megjelentek.

SCP-217 megváltoztatja a biokémiai szerves szöveteket, ezzel a szerves anyagokat szerves fémekké rendezi át. A folyamat – beleértve ezt a változást is –, nem teljesen ismeretes, viszont az előrehaladott állapotok eléggé jól dokumentáltak. Az alany elkezd átalakulni egy összetett elrendezésű fogaskerekek és óraművek összességévé, melyek átveszik a korábbi szervek biológiai funkcióját. Az előrehaladott állapotban a fertőzés nagyon fájdalmas hatást vált ki, bár a korai fázisok gyakorta észrevehetetlenek, mellyel egy homályos zavart érzés, álmatlanság, és ízületi merevség társul. A szívet fogaskerekek és kis
csövek, az ízületeket fogaskerék hálózatok, ellenben a szemet nem egy „kézzel tekerős” kamera helyettesíti, stb.

SCP-217 először a test külsején mutatkozik meg minden élőlényen, kivéve az emlősöket. Az emlősök esetén először a test belső szerkezetét alakítja át, mielőtt a test külső oldalán nyilvánulna meg. Ezzel létrehozva egy nagyon hosszú idő periódust, mely periódus alatt az alany, a fertőzésnek nincs is tudatában. SCP-217 látszólag teljesen átalakítja a test belsejét, mielőtt bármifajta külsőleg látható
tünetet mutatna. SCP-217 a múltban megfertőzte számos nagyváros területét, legfőképpen ███████████.

Kimutatták, hogy az elmeállapot jelentősen csökkent a fertőzésnek a középső előrehaladott állapotában. Az alanyok viselkedései hasonlóak: tetteik nagyon unottak és gépiesek, könnyen összezavarodnak, és figyelem zavarosakká válnak, illetve általában ingerlékenyek, mikor nem szembesülnek újabb problémákkal. Emellett, egy teljesen átalakult agyon végzett vizsgálat [ELTÁVOLÍTOTT TARTALOM].

Dokumentum #217-6: Tünet jegyzetek:
SCP-217-tel megfertőzött alanyok korai állapotban, nem jelentettek jelentősebb tüneteket, eltekintve a fokozott kedvetlenségtől, és az általános érzelmi reakció hiánytól. Néhányan „csapkodó” vagy „mozgó” érzést éreznek a bőrük alatt, mellyel egy „ketyegő” hang társul. Ez a zaj látszólag a legkiemelkedőbb, amikor SCP-217 megfertőzi a vállakat, a nyakat, és a fejet; azonban ez a hang hallhatóvá válik, ha a

felvevő készüléket a fertőzött területnek nyomjuk.
Az SCP-217 kezdeti fertőzése – mint, ahogy azt korábban is említésre került –, szinte észrevétlen. A fertőzés előrehaladtával az alanyok elkezdenek érezni egy éles, kínzó fájdalmat az átalakult területeken. Ez a kínzó fájdalom egy kés ejtette vágáshoz vagy egy mély izom szakadáshoz hasonlítható, és ez órákig vagy akár néhány napig is tarthat – ez persze függ az alanytól és a fertőzött területtől. Az új
óramű szervek egy rövid időre szét szakítják és szét hasítják a szöveteket, mielőtt teljesen beépülnének és rátelepednének a környező szövetekre – úgy véljük ez a folyamat tehető felelőssé az alanyok fájdalmáért. Úgy tűnik a fertőzött területek főleg sárgarézből, acélból, és vasból készültek, de más anyagok is megfigyelhetők benne, mint például bőr, gumi, üveg, fa, és más egyéb alapanyagok. Megjelenésük
ellenére az alkatrészek teljes terjedelmükben szerves anyagokból épülnek fel, és továbbra is magukban hordozzák az alany DNS-ét. Az érintett szervek és szövetek látszólag az átlagosnál rugalmasabbak, amelyek azonos erősségűek és sűrűségűek, mint az anyagok, amire hasonlítanak, az átlagos szövet sűrűség helyett. A sérült területek idővel rendbe jönnek, de ez sokkal lassabb, mint a szokásos emberi

regeneráció.

A sérült területek azonnal „javítható”, még pedig az által, hogy új és azonos típusú részekkel helyettesítik a sérült területeket. A tesztek kimutatták, hogy nincs káros hatással az alanyra, ha egyes részeket átlagos anyagokból – pl.: acélból, fából, vagy bőrből –, készült részekkel helyettesítjük a bio- mechanikai óraművet.

A legriasztóbb az egészben, hogy az SCP-217-tel fertőzött emberek hónapokon, sőt akár éveken át észrevétlenek maradhatnak. Így a fertőzés olyan könnyedén tud terjedni, hogy akár több százak is megfertőződhetnek anélkül, hogy megfelelő elszigetelési eljárást tudnánk foganatosítani. A fertőzés a leggyorsabban nagy irodákban, bevásárlóközpontokban, és egyéb nagyméretű emberi koncentrációkon

terjed.

Megjegyzés: Bármi vagy bárki, feltehetően vagy bizonyítottan fertőzött SCP-217-tel, tilos SCP-882 közelébe engedni.

Függelék: Az SCP-217 és az SCP-229 közötti kereszt-kísérlet csak is O5-ös jóváhagyásával

engedélyezhető.

Forrás: SCP Wiki
Fordítás Forrása Baltazártól: itt